A világon minden érdekel.Szabadidőmben ezért leginkább olvasok, utazom, ide-oda betérek, benézek, kinézek.Imádom a szép nőket, és imádok virágot adni Nekik. Egy férfinak tartást ad, ha örülni lát egy nőt. Ettől függetlenül életem legkínosabb perceit is egy virág okozta. Illetve az, hogy átadtam. Majd egyszer megírom. Harminc éve, hogy színpadra léptem. Nagyon hosszú idő: keserédes évek. Nem is akartam színész lenni, de így hozta az élet. Majd a következőben máshogy lesz … /Mészáros István

Ezerkilencszázkilencszázhatvanhat szeptember tizenhetedikén születtem Karcagon. A gimnáziumot Szentesen, a drámai-irodalmi tagozaton végeztem el. Ezerkilencszáznyolcvanöttõl dolgozom színészként, a kétezredik évben Jászai Mari-díjat kaptam. Dolgoztam a budapesti Mûvész Szinházban, az újonnan épült Nemzetiben, és a kilencvenes évek elején Franciaországban, Párizsban is. Az igazi bázis az életemben Szolnok, a Szigligeti Színház. Kedvelem a karakterszerepeket, de a drámai alakok megformálása sem áll távol tõlem. Az írás a fõ szenvedélyem: egy darabomat a Szigligeti is játszotta már; most a Magyar Teátrum újságban jelennek meg írásaim, és a fiókomban is van még hely.  Mészáros István,  2010. március 19. Az ország egyik kiemelkedõ karakterszínésze. A groteszk, különös sorsú kisemberek ritka empatikus érzékkel megáldott interpretálója. Különös alkata alkalmassá teszi a legmeghökkentõbb figurák hiteles megformálására. A Két úr szolgája apaszerepe (Lombardi) éppen úgy közel áll hozzá, mint a Kakukkfészek Scanlon-ja, a Romeo és Júlia Pétere, vagy a Liliom Hugó-ja, melyet jelenleg is nagy sikerrel formál meg estérõl estére. A Tanítónõ-ben félelmetes volt a Káplán szerepében, míg a Vízkeresztben Keszeg Andrásként keltett szánalmat, az Apa csak egy van c. komédiában pedig Gottfried-ként komédiázott remekül.

Kollégái tisztelik, büszkék, hogy köztük dolgozik, büszkék az õ sikereire is. Országos elismertsége ellenére szerény ember, aki a színháznak áldozza élete minden percét. 2000-ben érdemelte ki a Jászai Mari-díjat. Az országban nagy szeretettel emlegetik a „Pulchert”. Népszerûsége pályája kerülése óta töretlen. Nyitottságára jellemzõ, hogy játszott a Mûvész Színházban, a Nemzeti Színházban, sõt egy rövidebb ideig Franciaországban is. Sokoldalú mûvész, rendszeresen ír drámákat, egyik ifjúsági darabját be is mutatta a Szigligeti Színház. Rendszeresen publikál a Magyar Teátrum folyóiratban.( Kiss József)