Timár József Budapesten született 1902. március 7-én. 1923-tól a Színmûvészeti Fõiskola növendéke volt, de már 1924-ben fellépett a Nemzeti Színházban. Hevesi Sándor 1925-ben szerzõdtette és 1950-ig volt a teátrum tagja. 1953–1958 között a Madách Színház, 1959–60-ban ismét a Nemzeti Színház tagja lett. Kimagasló tehetségû, erõteljes jellemszínész volt, Pethes Imre és Ódry Árpád szerepeinek örököse. Keresetlen, szinte eszköztelen ábrázolásmódja, jellegzetes, gazdag tónusú hangja széles szerepkörben érvényesült. József Attila, Ady, Radnóti avatott tolmácsolója volt. 1957-ben Kossuth-díjat kapott, 1956-ban érdemes mûvész, 1960-ban kiváló mûvész kitüntetéssel jutalmazták. Emlékezetes szerepei: Ahmed khán (Herczeg Ferenc: Bizánc); Nagy Imre (Németh László: Villámfénynél); Edgar (Shakespeare: Lear király); VII. Gergely (Németh László); Agárdi Péter (Heltai Jenõ: A néma levente); Versinyin (Csehov: Három nõvér); Othello (Shakespeare); Mercutio (Shakespeare: Rómeó és Júlia);  Rank (Ibsen: Nóra); Színész (Gorkij: Éjjeli menedékhely); Willy Loman (Miller: Az ügynök halála). 1960. október 3-án hunyt el Budapesten.