Lehár Ferenc zeneszerzõ, operett-komponista Komáromban született 1870. április 30-án. A Prágai Konzervatóriumban folytatott tanulmányok után színházi hegedûsként kezdte zenei pályafutását, majd Bécsben édesapja asszisztenseként katonakarmester lett. 1890-tõl különbözõ katonazenekaroknál volt karmester Losoncon, Polában, Triesztben, Budapesten és Bécsben. Színpadi szerzõként 1896-ban Lipcsében mutatkozott be Kukuschka címû mûvével, de igazi sikereit operettszerzõként aratta. Elsõ bécsi operettje, A víg özvegy (1905) hozta meg számára a népszerûséget. Az addigi hagyományos bécsi lokálpatriotizmust háttérbe szorító, inkább kozmopolita jellegû mûvét a világ több zenés színháza mûsorára tûzte. Következõ, jelentõs sikert megért mûve a Luxemburg grófja (Bécs, 1909), majd a rákövetkezõ évben a Cigányszerelem (Bécs, 1910). Lehár zenéje azt a jellegzetes bécsi frivolitást és derût sugározza, amely a Monarchia fõvárosát a XX. század fordulóján jellemezte. Rendkívüli dallami és ritmikai invenciója eredetiséggel és szellemes iróniával párosult. Színpadunkon 1912-ben Mariházy Miklós társulata tartotta az elsõ Lehár-bemutatót. A víg özvegy Glavari Hannája a kor ünnepelt primadonnája, Turchányi Olga volt. 1946 tavaszán nyitották meg az új évadot. A mosoly országa Szu-Csongját Hídvégi Lajos énekelte. 1952 õszén a Luxemburg grófja bemutatója után Erdõdi Kálmán Sir Basilját dicséri a kritika. 1953-ban volt a Vándordiák bemutatója. A címszerepet társulatunk örökös tagja, Czakó Jenõ énekelte Somogyi Gézával felváltva. 1957 májusában újra A mosoly országát tûzte mûsorára színházunk, majd négy évvel késõbb megint a Luxemburg grófja következett. A mosoly országa sikerei után a Luxemburg grófját rendezte Bor József 1973-ban, majd két évvel késõbb A víg özvegyet állította színpadra. Lehár Ferenc 1948. október 24-én hunyt el Bad Ischl-ban.